- +36 30 959 2986
- csabiafazekas@gmail.com
- Búcsúszentlászló
- Pályázati információk

Rólam
Horváth Csaba, 51 éves zalaegerszegi fazekas vagyok. A hagyományos zalai-göcseji fazekasmesterséget próbálom bemutatni. Göcsejben évszázadok óta használják az ott mindenhol fellelhető tűzálló agyagot. Az ügyes kezű fazekasok számtalan használati eszközt készítettek a zalai földnek ebből a nemes ajándékából (tányérok, korsók, lakodalmas fazekak, szemes kályhák).
A göcseji talaj kevésbé volt alkalmas a földművelésre, de az agyag, a sár megteremtette annak a lehetőségét, hogy a fazekasság, a zalai „gölöncsérek” országos hírnévre tegyenek szert. Ősi szakmámat, a megszerzett tudást igyekszem minél több helyen tanítani, ismertetni. A Göcseji Falumúzeumban múzeumpedagógiai foglalkozások keretében mutatom be a fazekasságot. A nyári szünetben a Skanzen kézműves táboraiban is tartok gyakorlati képzéseket. A kisiskolások itt megismerhetik mesterségem minden részletét. Átélhetik, hogy a nyúlós, ragadós anyagból, hogy lesz a korongozás, a szárítás és az égetés után egy díszes tál, karcsú boroskancsó, vagy akár egy zománcos korsó.
Terápiás foglalkozásokat is vezetek szociális otthonokban a fogyatékkal élőknek. A göcseji fazekasságot nem csak a nyári táborokban ismerhetik meg a gyerekek, a megye több iskolájában is tartok foglalkozásokat, sőt a szomszédos Szlovéniában is. A most Szlovéniához tartozó Muravidék Trianon előtt Zala megyéhez tartozott, és jelenleg is számottevő magyar kisebbség él ott. Nagyon fontosnak tartom, hogy a Muravidéken is képviselhetem a zalai gölöncséreket. Nem érzem magam művésznek, én egy vándorfazekas vagyok, akinek az agyag, a sár, a fazekaskorong a munkaeszköze. A föld egyszerű alapanyagából a két kezem munkájával formálom meg az itt bemutatott tárgyakat, eszközöket. Jöjjenek, és ismerjék meg mesterségemet, ahogy nálunk mondják: az ördögi mesterséget, az ördöngös mesterséget.
"A korongot az ördög találta fel, aki kitalálta azt is, hogy korsót is lehet csinálni. Megkereste hozzá az agyagot, majd elmarkolta, úgy, mint a mai napig szoktuk, de száraz kézzel. Mindannyiszor, ahányszor maga elibe ütötte az agyagot, mindig a kezéhez ragadt. Erre elkezdett dühösködni, hogy hiszen már minden megvan hozzá, és a korsó mégsem akar sikeredni. Ráhajolt a korongra, és mérgében elkezdett sírni. Kicsordult a könnye, rá az agyagra, a korong ekkor megszaladt, s a nedvesség által megcsúszott rajta a keze. Így kitalálta, hogy csak vízzel lehet korsót csinálni. Ezért hívják a fazekasságot ördögi mesterségnek, ebben van is igazság, mert ebben kontárkodni nem lehet."